A lakberendez�si st�lusokat id�ben �s t�rben szoktuk vizsg�lni. Helyi st�lusok k�z�l mostan�ban a mediterr�n a legfelkapottabb. Ez abb�l ad�dik, hogy a magyarok t�bbs�ge a F�ldk�zi-tenger partvid�k�n nyaral, �s az ottani hangulatot szeretn� kicsit felid�zni a sz�rke h�tk�znapokban. Magyarorsz�gon n�gy mediterr�n jelleg? st�lus �rv�nyes�l. Az olasz, a spanyol, a g�r�g, illetve a provance-i, amely megnevez�st viszont ma m�r gy?jt�n�vk�nt az �sszes vid�kies st�lusra haszn�ljuk. E n�pek a f�ldrajzi elhelyezked�s �s kl�ma hasonl�s�g�nak hat�s�ra �letvitelben, v�rm�rs�kletben is hasonl�s�got mutatnak – �gy az iparm?v�szet ter�n is. Term�szetesen nem lehet az �shonos mandula- �s olajf�k hangulat�t m�nusz h�sz fokba teljesen �t�ltetni, meg azt�n az ott b�ny�szott k�vek is sokszor vagyonokba ker�lnek, mire hozz�nk meg�rkeznek. Aki viszont alkalmazkodik a helyi adotts�gokhoz, r�j�het, hogy nem kell lemondania az �getett ker�mia burkol�lapr�l, ha padl�f?t�st tesz al�, �s a hazai term�sk� is megteszi a falak burkol�s�ra. Miel�tt a d�lies st�lusok k�z�l v�lasztunk, fel kell m�rn�nk, vajon alkalmasak-e egy�ltal�n a k�r�lm�nyek a hangulat megteremt�s�hez. Sz�ks�ges ugyanis b�s�ges term�szetes f�ny, �s a h�z k�lleme sem elhanyagolhat�. Ha saj�t h�zunk van, a k�ls�n zsalug�terekkel, meleg falsz�nnel �s egy kis k�burkolattal seg�thet�nk. Lak�s eset�ben a balkont zs�foljuk tele pozsg�sokkal meg leanderekkel �s a kov�csoltvas sz�k al� ter�ts�nk n�dsz�nyeget! A bels�t illet�en term�szetesen el�sz�r a funkcion�lis sz�ks�gletek kiel�g�t�se a legfontosabb, majd j�het a design. Provance-i mediterr�n A n�vad� tartom�ny Franciaorsz�g d�li r�sz�n helyezkedik el. Az egyszer? �letvitelt �l�, kult�raszeret� emberek st�lusa a vid�ki �ntudat szimb�lum�v� v�lt. A mediterr�n hangulatot meleg sz�nekkel, antikolt vagy k�burkolat� falakkal, egyszer? fapadl�val, illetve �getett ker�mia j�r�lapokkal hangs�lyozz�k, a sz�p vid�kiess�get pedig nem hivalkod� asztalos- �s kov�csmunk�kkal. Kieg�sz�t�i sokszor �don haszn�lati t�rgyak, melyek szinte egyetlen krit�riuma a funkci� bet�lt�se. Mint eml�tett�k a provance-i n�v gy?jt�fogalomk�nt is haszn�latos, �gy az angol vid�ki, eredetileg country st�lust is jel�lik vele. Ez k�s�bb Amerik�ban is meghonosodott. Egyik f� jellemz�je a nagy konyha �s �tkez�, amit a r�gi parasztcsal�dok l�tsz�ma �s az angol vend�gszeretet indokolt. Spanyol mediterr�n Mivel Hisp�nia r�mai gyarmat volt, majd a punok is �tj�r�k�nt haszn�lt�k, Eur�pa �s Afrika hat�r�n mindk�t kontinens hat�sa er�teljesen �rv�nyes�l. Reprezentativit�s, m�r-m�r hivalkod� t�ld�sz�t�s, monumentalit�s jellemzi. Ezeket a kifejez�eszk�z�ket m�g megfejelik az arany haszn�lat�val, ami a gazdags�got �s a hatalmat jelk�pezi. M�g az olasz a min�s�gre, a spanyol a hat�sra koncentr�l. A sz�nekben pedig a g�r�ggel mutat ellent�tet, mert a g�r�g hideg sz�neivel szemben igazi t�zes narancsot, v�rv�r�set haszn�l. Haszn�lati t�rgyaik jellemz�en f�b�l vagy kov�csoltvasb�l k�sz�lnek, b�r b�torhuzatokkal. Olasz mediterr�n It�lia, a divat egyik fellegv�rak�nt mindig is teret adott a m?v�szetek sz�rnyal�s�nak. A kikrist�lyosodott st�lusokb�l t�pl�lkoz� olasz �p�t�szetben, bels��p�t�szetben, formatervez�sben mai napig t�k�letesen �tv�zik az egyszer?s�get az eleganci�val. Az elegancia megfogalmaz�sa, hogy nem hangs�lyozz�k t�l a form�t, de a d�sz�t�sben mindig karakteres mot�vumokat haszn�lnak. A felhaszn�lt anyagok min�s�g�re, a finom �s dr�ga text�li�k haszn�lat�ra nagy hangs�lyt fektetnek. Az eg�sz olasz design-t �thatja a kontrasztok dinamik�ja. Ahogy az emberek is b�k�sen szieszt�znak, majd pat�li�t csapnak az utca k�zep�n, a st�lusuk is hol forr�, hol hideg, hol mozgalmas, hol �res. Manaps�g azonban ott is domin�ns a "napf�ny szeretet�nek" st�lusa, a mediterr�n. G�r�g mediterr�n A g�r�g ember ma is hal�szik, haj�t �p�t, cser�ped�nyeket �get ki, kereskedik, �s k�zben az a magabiztos nyugalom t�lti el, hogy m�r egyszer bizony�tott. T�bb ezer �ve lerakta a legt�bb mai tudom�ny alapj�t, �s alkot�sai m�ig a t�k�letess�g p�ldak�pei az emberis�g nagy r�sze sz�m�ra. Francia, olasz, spanyol t�rsaival szemben ritk�n haszn�l hivalkod� sz�neket. Legink�bb feh�rre meszelt falakkal tal�lkozunk �s tengerk�k ny�l�sz�r�kkal. B�torai f�b�l k�sz�lnek, sz�ttesei nagyon sz�nesek. A feh�r k�v�l visszaveri az er�s napf�nyt, bel�l pedig tiszta, h?v�s hat�st k�lcs�n�z. N�lunk csak foszl�nyokban �rv�nyes�l, hisz az eg�sz st�lus a h�s�g probl�m�j�nak megold�s�ra koncentr�l. Puritanizmusa a magyar paraszth�zak hangulat�val rokon.