A t�jba illeszked�st seg�ti a d�lvid�ken szok�sos, alacsony hajl�ssz�gû tetõ, m�g d�lebbre a lapostetõ, amely a sziklaszerû �p�leteket fedi. Arrafel� term�szetesen k�nnyû ilyen m�don �p�tkezni, hiszen t�len nem esik h�. Minthogy azonban a mai �p�t�si technol�gi�k mellett m�r a kontinent�lis �ghajlaton is lehet hasonl� form�j� �s egyszersmind nagy teherb�r�s� fed�lsz�ket konstru�lni, csak az �p�t�si elõ�r�sok nehez�thetik meg a tervezõ dolg�t, hogy szabadj�ra engedje fant�zi�j�t. A burj�nz� term�szettel m�r t�bb a probl�ma, mivel a mediterr�neum n�v�nyvil�g�t nem k�nnyû meghonos�tani. N�lunk a p�lm�k �s a le�nderek csak ny�ron pomp�znak, illetve j�l fût�tt belsõ terekben maradnak meg. S m�g komolyabb akad�lyt jelenthet a telek m�rete: a d�lvid�ken megszokotthoz k�pest ugyanis n�lunk a se nem nagy, se nem kicsi az �ltal�nos. A k�zepes nagys�g� telkeken a ker�t�stõl sz�m�tott x m�terre elhelyezkedõ �p�letek r�ad�sul t�ri szerkezet�kben is m�sok lesznek: a mediterr�n vil�gra jellemnzõ t�gass�g �s �sszk�p �rzet�t nem ny�jtj�k. A jogszab�lyok merevek, nem teszik lehetõv�, hogy olyan h�zat �p�ts�nk, amely a telekhat�ron helyezkedik el �s k�z�pen legyen egy �triumos kertecske, ami egy�bk�nt mikrokl�m�j�val lehetõv� tenn� az eredeti fl�ra megtelep�t�s�t is.(T�lre fedhetõ volna.) A teraszok, verand�k, torn�cok n�lunk is kedveltek, �gy alkalma- z�suk nem jelent akad�lyt. A lombhullat� f�k miatt azonban õsszel a takar�t�suk gondot okoz. Az ablakokon, ajt�kon haszn�latos zsalug�terek, spalett�k n�velik a biztons�got - igaz, a d�li vid�ke- ken az�rt tal�lkozunk vel�k, mert a vak�t� napf�nytõl �s a hõs�gtõl �vj�k a lak�kat. K�l�n kell sz�lnunk a k�lsõ �s a belsõ kapcsolat�r�l. Nagym�retû �vegezett fel�letek kapcsolj�k �ssze a k�lsõ term�szetet �s a lak�s belsõ tereit. Ennek �tv�tele ma m�r - a korszerû ny�l�sz�r�knak �s szigetel�si alj�r�soknak k�sz�nhetõen - nem �tk�zik akad�lyba, de felmer�l a k�rd�s: mi t�rul el�nk az ablakb�l. Net�n a szomsz�d tõl�nk nyolc m�terre elhelyezkedõ csupasz fala vagy a domboldalat elcs�f�t� lak�ztelep? S arr�l se feledkezz�nk meg, hogy min�l d�lebbre megy�nk, a meleg miatt ann�l kisebbek az ablakok (n�lunk ugyanakkor a hideg ellen kell ink�bb v�dekezni). A meleg �ghajlat� orsz�gokban a t�rsadalmi �rintkez�s fõleg az utc�kon �s a kertekben zajlik, s m�s ritmusa van az �letnek is: a hûv�sebb esti, �jszakai �r�k kapnak jelentõs�get. A sz�nek �s a form�k a ragyog� naps�t�sben szinte �lnek. Alighanem az�rt keresik sokan n�lunk is ezt a hangulatot, hogy becsemp�sszenek egy kis nyarat az �let�kbe t�len is, a hideg �s rideg v�rosias k�rnyezetbe. Kezdj�k a mediterr�n lakberendez�st a padl�burkolattal! A jellemzõ a hidegburkolat. Eredeti k�zeg�ben ez a legc�lszerûbb, hiszen egyr�szt olcs�, mivel kõbõven �ll renelkez�sre, m�sfelõl a melegben kifejezetten kellemes a hûv�s padl�. A mi �ghajlati viszonyaink k�z�tt azonban m�s a helyzet. Azokban a helyis�gekban, amelyek k�zvetlen�l kapcsol�dnak a kerthez, j� megold�s a hidegburkolat. A tiszt�n tarthat�s�ga is mellette sz�l. K�l�n�sen impoz�ns l�tv�ny, amikor a terasz �s a nappali padl�ja azonos anyagb�l k�sz�l. A nappali al� azonban - az õszi-t�li h�napokra tekintettel - padl�fût�s sz�ks�ges. Nem kis probl�m�t jelent a megfelelõ padl�lap kiv�laszt�sa. K�t szempont - a cs�sz�sg�tl�s �s az eszt�tikus megjelen�s - gyakran �tk�zik egym�ssal. Azt tan�csolhatjuk, hogy a priv�t z�n�ban (h�l�k, gyerekszoba) melegburkolat legyen, padl�fût�s ott ez�rt nem sz�ks�ges. Ugyancsak jellegzetesek a sz�nek. Min�l d�lebbre megy�nk, ann�l vil�gosabb a kolorit, v�g�l a meszelt feh�r az uralkod�, amelyet egy-egy �l�nk sz�nfolttal d�sz�tenek. Term�szetesen a szikr�z� naps�t�sben az am�gy hûs�tõ feh�r is m�sk�pp hat, mint n�lunk. Sz�nes belsõ terekkel ink�bb csak a templomok, palot�k m�rv�nyfalain tal�lkozunk. Ezt a pomp�t sugallja az �gynevezett velencei vakolat, tel�tett sz�neivel �s m�rv�nyozott fakt�r�j�val. N�lunk is egyre t�bb lak�sban tal�lkozunk vele, hiszen kellemes-vid�m hangulatot sugall. Divatos a mer�sz, erõteljes sz�nez�s is, illetve a sz�nek v�ltogat�sa a k�l�nb�zõ fals�kokon. De persze nem �rt az �vatoss�g: a kevesebb olykor t�bb, azaz vigy�zzunk, nem szerencs�s az egys�g rov�s�ra szipork�zni. Viszont ne feledkezz�nk meg a borkol�t�gl�r�l, amely eleve sz�nes �s l�tv�nya nagyon kellemes hat�st kelt. A k�ztudat a kov�csoltvas, a rattan- �s a n�db�torokat tekinti a mediterr�n lakberendez�s tipikus elemeienek. Ezek a t�rgyak k�nnyed �s szabad form�l�s�ak, ily m�don keltik a term�szetess�g �rzet�t.V�ltozatlanul a nagy t�r, a viszonylag kev�s b�tor (azok is szigetszerû elhelyez�se), eg�sz�ben a laza �sszek�p a meghat�roz�. Benne az �tkezõasztal domin�ns darab, nemcsak l�tv�ny�val, hanem az�ltal is, hogy a csal�di-t�rsas�gi �let egyik legfontosabb sz�ntere szervezõdik k�r�je. Ami az ott ragyog� f�nyeket illeti, n�lunk p�tolni kell õket. Egyar�nt fontos a t�r erõteljes megvil�g�t�sa, illetve a bujtatott l�mp�k plasztikai hat�st keltõ sok-sok apr� f�nyeffektusa. A mediterr�n enteriõr kialak�t�s�ban egy�bk�nt k�t alapvetõ m�dszer lehets�ges: belsõ�p�t�szetileg r�szlet- gazdagon megform�lt t�r, purit�n, tiszta fel�p�t�sû b�torokkal, illetve egyszerû, tiszta t�r, sokf�le izgalmas berendez�si elemmel. A spanyol-olasz designerek sz�m�ra ugyanis nem az anyagszerûs�g (meg a technol�gia) fontos, ink�bb a szemet szeretn�k j�llakatni.