Cikkek : Mit érdemes tudnunk a színekrol? |
Mit érdemes tudnunk a színekrol?
Biztosan jártak már úgy, hogy egy kedves ismerosük elmesélte milyen gyönyöru piros pólót látott a kirakatban és arra kérte Önöket, kísérjék el megvásárolni a ruhadarabot. Ám amikor a kirakatban megpillantották a pólót, nem igazán értették, hogy tetszhet valakinek éppen ez a piros, hiszen Önök kevésbé élénk színt képzeltek el.
Ilyen esetben automatikusan egy nekünk tetszo színárnyalatra gondolunk, ami nem feltétlenül egyezik meg beszélgeto társunk elképzelésével.
A színek érzékelése szubjektív dolog, példánkból is látható, hogy mindenkinek mást és mást jelent egy-egy szín. A színeknek a divatban, pszichológiában, az esztétikában is szerep jut, számos tudományág foglalkozik a színek hatásaival.
A színeket többféleképpen állíthatunk elo. Az additív - hozzáadó - színkeverést a televíziózásban és a számítástechnikában alkalmazzák, ilyenkor a fénysugarak összeadódnak és ezek képzik a szemünk által érzékelt színeket. Ezek a színek egészen másként viselkednek, mint a szubtraktív - kivonó - színkeveréssel eloállított színek, melyekrol itt szó lesz.
A színeknek három alapveto tulajdonsága van:
- színárnyalat vagy színkarakter: a különbözo színeket jelenti, például kék, sárga, vörös
- kromatikus intenzitás: a telítettség mértékét jelenti, például ha élénk kéket feketével, vagy fehérrel keverünk, kevésbé élénk, tompább színt kapunk
- tónusérték: a szín világosságát, vagy sötétségét jelenti, vagyis azt, hogy mennyire visszatükrözo az adott szín; egy szín világos színárnyalata fehér hozzáadásával, sötét színárnyalata fekete hozzáadásával keletkezik.
A színkör
A színek közötti kapcsolat vizsgálata során talán mindenkinek a színkör jut elsoként az eszébe. Az elso látásra bonyolultnak tuno ábra alaposan megszemlélve jó néhány fontos összefüggésre derít fényt a színek kapcsolatáról és a színkeverés mikéntjérol.
A körmentén az alapszínek átmeneteit, az elsodleges és a másodlagos színeket találjuk, sugárirányban pedig a színek intenzitás változását láthatjuk.
A színkör tetszés szerint bovítheto, úgy, hogy a létrejött egymás melletti színeket újra keverjük, így újabb és újabb színeket kapunk.
A színek ilymódon történo eloállítása nagyszeru szórakozást nyújthat gyermekeinknek, nem kell hozzá csak 1-1 tubus tempera a három alapszínbol.
Az alapszínek intenzitása
Az elsodleges - primer - színekbol
- vörös
- kék
- sárga
elvileg minden szín eloállítható, de ezek a színek tónuserejükben és intenzitásukban is alulmaradnak.
A másodlagos - szekunder - színek az elsodleges színekbol jönnek létre, a harmadlagos színeket pedig egy primer és egy szekunder színbol kapjuk.
Elsodleges és másodlagos színek
Nagyon fontosak a muvészetekben és a dekorációban az úgynevezett komplementer színek. Ezek a színkör ellentétes pontjain találhatóak, vagyis egymással szemben.
Érdekes hatást érhetünk el kombinációjukkal, mert egymás mellé téve kölcsönösen fokozzák egymás telítettségét, vagyis eros kontrasztot képeznek.
Komplementer színek
A leírtak alapján egyszerunek tunik bármely szín kikeverése, mégis a tapasztalat azt mutatja, hogy ez az egyszerunek látszó feladat is komoly megpróbáltatást jelenthet kello gyakorlat hiányában.
Kísérletezhetünk a házilagos színkeveréssel, családtagjainkkal közösen kellemes szórakozát nyújt, de otthonunk színei esetében inkább kérjük szakember segítségét, vagy kevertessük ki géppel a megfelelo színt.
A színkikeverést vállaló üzletekben színskálából választhatjuk ki a nekünk tetszo színárnyalatot.
Az esetleges meglepetések elkerülésére, érdemes a színminta alapján megfelelonek tuno színnél egy árnyalattal világosabbat választanunk, hiszen nagy felületen sokkal eroteljesebbnek hatnak a színek.
|